Már a járvány előtt is bőven sok időt töltöttünk különböző kijelzők előtt, a karantén ideje alatt viszont nemcsak a munka (számítógép), hanem a szórakozás (tv, tablet, telefon) és a társas interakcióink is a kijelzőhöz kötöttek minket. Az eddigi történések és előrejelzések alapján úgy tűnik, hogy ez év végéig valószínűleg újra zárt térben, otthon folyik majd a munka, a tanulás és a szórakozás is. 

A koronavírus-járvány szélesebb rétegek számára is megmutatta, hogy mennyi minden lehetséges online: tanulni, jógázni, vagy akár edzéseket is lehet végezni élő közvetítésen keresztül (is). Egyes külföldi és magyar zenekarok még koncerteztek is élőben, mindezt az internet adta lehetőségeknek köszönhetően. A szemeink szinte rátapadtak a képernyőkre – az elmúlt hónapokban főleg. Vajon ez ronthatja a szemek állapotát vagy csakis a genetikától függ, milyen ütemben romlik a szem? A kérdést illetően egy nyíregyházi optometrista, Vereb Tamás válaszolt szerkesztőségünknek.

A kijelzők korát éljük
„A monitorok, kijelzők korát éljük, ami komoly elvárásokat támaszt az emberek szemei számára. A problémát két részre bonthatjuk: egyrészt, hogy digitális, LED-megvilágítású eszközöket nézünk hosszan, másrészt pedig, hogy mindezt közelre végezzük.”
A LED-es eszközök (okostelefonok, tabletek, fénycsövek, LED fényforrások, tévék és nem utolsósorban a számítógép-monitorok, de még a Nap is) kék fényt bocsátanak ki. Ennek a kék fénynek – ami egy nagy energiájú elektromágneses sugárzás – vannak pozitív és negatív hatásai. Amikor természetes forrásból jön (Nap), akkor szabályozza a szervezetünk alvás-ébrenlét ciklusát, más néven biológiai óráját, és az égbolt kék színét is ez okozza.

Mesterséges forrásból (pl. monitor) származva – mondjuk egy éjszakai monitor előtti munkavégzés alkalmával – azonban fölboríthatja az előbb említett biológiai órát, ami alvászavart eredményezhet (mert a melatonin nevű enzim kék fény hatására nem termelődik). Egyes kutatások szerint pedig növelheti bizonyos rákbetegségek kockázatát; elhízás, szívbetegség, cukorbetegség kockázatát; depressziós tüneteket és sárgafoltsorvadást (szembetegség) okozhat.

Nem véletlenül kerül be kékfénycsökkentő funkció a Windowstól az iOS-ig napjaink minden fontos szoftverébe. A szemeink ugyanis nem szeretik az általuk sugárzott kék fényt, mert ettől hamarabb fáradnak el. Vásárolhatóak viszont olyan szemüveglencsék és kontaktlencsék, amelyek ezt a káros fényt megszűrni képesek. (A LED-megvilágítás hasonlóan káros, mint a Napból érkező UV-fény.)

Nem a közelre nézés a természetes állapot a szem számára
„A távolra nézés a kényelmes, alkalmazkodásmentes állapota, amikor a sugárizmok elernyedt állapotban vannak – ezért lehetséges az is, hogy egy többórás, közeli pontra fókuszáló munka után a szemek elfáradnak, esetleg még a fej is megfájdul. Talán itt kell megemlítenünk azt a korábban megfigyelt jelenséget, hogy az emberek képernyő előtt 3-szor, 4-szer, 5-ször is kevesebbet pislognak, mint egyébként.”
Annak az állapotnak a jellemzésére, amiben könnyen találhatjuk magunkat, a napjaink elektromos kütyüinek a használata során, digitális szemfáradtságnak hívjuk. Jellemzői: homályos látás, fókuszálási nehézségek, száraz irritált szem, fejfájás, szem- és nyakfájás.

A genetika megtölti a fegyvert, de az életmód húzza meg a ravaszt
„Ázsiában már végeztek felméréseket a témát illetően és azt figyelték meg, hogy a „mínuszos” szeműeknek a dioptria nagysága valóban nőtt a rendszeres monitorhasználat miatt. A rövidlátást tehát örökletes tényezők, valamint a környezet kombinációja okozza. A környezeti tényezők között találjuk a „közeli munkát”, vagy az olvasás okozta stresszt, amely a szemet éri, valamint bármely közeli tárgyra való fókuszálást, mint tevékenységet.”
De nemcsak a számítógép monitorai, hanem bármilyen (okos)eszköz túlzott használata digitális szemfáradtságot és látásromlást is okozhat. A kutatásokból az is kiderül, az okostelefonok használata óta nőtt a rövidlátás gyakorisága.
Vereb Tamás még kiegészítette annyival, hogy: „ha valakiben megvan az örökletes hajlam, akkor a monitorok hatásai a mínuszos dioptrián erősíthetnek, de ha nincsen meg a hajlam, akkor nem valószínű, hogy emiatt lesz valaki szemüveges.”

Mit lehet tenni szemeink védelme érdekében?
Mivel ezek a hatások az egészséges szeműeket is érintik, ezért fontos, hogy ők is figyelembe vegyék a következő tanácsokat.
„Triviálisnak tűnhet, de nagyon fontos, hogy a szék, amiben ülünk, legyen kényelmes, a monitor pedig szemmagasságban, esetleg az alatt legyen. Semmiképpen se magasabban. Fontos a megfelelő mennyiségű folyadék bevitele is, hiszen a könny a bevitt vízből táplálkozik.”
A monitorok előtt ülve jóval csökken a pislogás száma, mint más tevékenység esetén. Az irodákban lévő klímaberendezések pedig rátesznek erre egy lapáttal, amelyek szemszáradáshoz vezetnek. Önmagában ezzel talán nincs is olyan nagy gond, hiszen egy jó szemcsepp segíthet ezen a problémán.
„A szem még azért is lehet száraz, mert hamar elpárolog a könny. Kifejezetten erre a problémára is ajánlott lehet a megfelelő műkönny, de annak az eldöntését, hogy az illető ebbe a kategóriába tartozik-e, szemész szakorvosra kell bíznunk.”
Fontos, hogy azok az eszközök, amelyeken a kontraszt és a fényerő állítható, azokat feltétlenül állítsuk be! Manapság az okostelefonokon van már olyan funkció, amivel egy „gombnyomásra” automatizálhatjuk a kijelző fényerejét.

Aki hosszabb időt egyhuzamban tölt a monitor előtt, annak javallott 20 percenként más irányokba elnézni, illetve legalább 2 óránként egyszer minimum 10 percre felállnia, és valamilyen teljesen más tevékenységet végezni (pl. teát készíteni, mosdóba menni vagy akár kimenni a szabad levegőre sétálni egyet).
Ezen kívül bárkinek, aki sokat monitorozik, de a szemeinek nincs fénytörési hibája, ajánlott olyan nulla dioptriás (plán) szemüveget csináltatni, amelyek kékfényszűrővel vannak ellátva. Ezekkel kényelmesebb, pihentetőbb, komfortosabb lehet a kijelzők használata. Természetesen a dioptriás lencsék is kérhetőek ilyen felületkezeléssel.

Nem mindegy a távolság sem
Ami még problémás lehet, az a kijelző és a szemeink közti távolság: bár tévénézésnél általában méterekkel hátrébb ülünk, egy irodai munka során vagy az okoskütyük „piszkálása” esetén sokszor túlságosan belebújunk a képernyőkbe.
Hivatalosan az olvasótávolság (lapon) 30–40 cm, de persze ez egyénenként és a szemek állapotától függően is változhat. Egy monitor esetében ez a távolság természetesen nagyobb is lehet.

Megjelent a Nyíregyházi Napló, 2020. 08. 14-ei számában. Borbély Szabina interjúja. Forrás: nyiregyhaza.hu